„Ha új, boldog Magyarországot akartok fölépíteni, térjetek vissza gyökereitekhez, ezer éves kultúrátoknak ahhoz a csodás örökségéhez, amelynek világában egyet jelentett, kereszténynek, magyarnak és európainak lenni."

/II. János Pál pápa/

Közi Horváth József Népfőiskola Agyagosszergény

Megjelent népfőiskolánk második hírlevele, melyhez rendezvényeinken hozzájuthat
Ne add fel álmaidat – Advent-indító a Közi Horváth József Népfőiskolán
"Közi Horváth József Ösztöndíj Pályázat"
Közi Horváth József újratemetésének 20. évfordulójára
Névadójára emlékezett a Közi Horváth József Népfőiskola
Surján László, az Európai Parlament alelnőkének gondolatai
Firtl Mátyás, Kereszténydemokrata politikus szavai
Ivanics Ferenc, térségi országgyulési képviselő megemlékező beszéde
Dr Lendvay József , egykori tanívány visszaemlékezése
Szalai Viktor, a népfőiskola alapítójának szavai
Egy misszionárius élete és munkássága volt a téma a Közi Horváth József Népfőiskolán
„Kultúrával közösséget teremteni" - Hitvallás interjú
„Népfőiskolák találkoztak" - a Nyugat-Hírmondó cikke
Lezsák Sándor: „Közi Horváth József papi, politikusi helytállás mérce számunkra!"
Emlékezés és tanácskozás a Győr-Moson-Sopron megyei népfőiskolai találkozón
Megjelent népfőiskolánk első hírlevele, melyhez rendezvényeinken hozzájuthat
Legényavatás Agyagosszergényben - A Nyugat-Hírmondó cikke
Felújították Közi Horváth József sírtábláját - A Kisalföld beszámolója
Felújították Közi Horváth József sírtábláját
Hagyományőrző Szent László napi búcsú Agyagosszergényben
Zarándokút Mariazellbe
Gyász borítja szíveinket – Az utókornak tanulnia kell a 2. magyar hadsereg történetét
Minden gyógynövény fűszer
„Aki nappal főz, éjjel jól alszik” – Természettudományokról a Közi Horváth József Népfőiskolán
Van jövője a kereszténységnek
Népfőiskola alakult Agyagosszergényben
„Ne féljünk megvallani identitásunkat” – püspöki szentmisével indult a Közi Horváth József Népfőiskola
Skultéy Csaba publicista köszöntő gondolatai
Németh László, agyagosszergényi származású plébános üdvözlő gondolatai

Ne add fel álmaidat
Advent-indító a Közi Horváth József Népfőiskolán

2012. február 11-én, szombaton Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök mutatott be szentmisét Agyagosszergényben a római katolikus Szent László templomban. Majd azt követően megnyitóval és Pápai Lajos előadásával hivatalosan is megkezdte működését a Közi Horváth József Népfőiskola.„Vannak idők, mikor a tettrekészség együttesen fogalmazódik meg. Ebből lesznek a közösségi szerveződések!”– utalt arra köszöntő gondolataiban Szalai Viktor alapító, hogy 11-en azt vállalták, hogy a közművelődést előmozdítják a községben.„Az egyháznak kezdetektől szívügye volt a kultúra” – ezeket már Pápai Lajos mondta a katolikus egyház és a kultúra kapcsolatáról szóló előadásában. Felidézte, hogy a II. Vatikáni Zsinat volt az első, mely külön foglalkozott a kultúra kérdésével – persze ez nem azt jelenti, hogy a II. Vatikáni Zsinaton merült fel először a kultúra kérdése az egyházban – jegyezte meg. Megyéspüspök úr kiemelte, hogy a kinyilatkoztatás egy konkrét kultúrában és konkrét helyen történt, - „Krisztus Poncius Pilátus alatt” a történelembe beleérkezve jött el hozzánk. Megtestesült egy kultúrába, de ugyanakkor nincs egyetlen kultúrába sem bezárva. Vagyis a keresztény kinyilatkoztatás nem nemzetközi, nem globalizált, hanem nemzetek és kultúrák fölötti, mert Isteni eredetű – hangsúlyozta. A győri egyházmegye vezetője úgy fogalmazott: A keresztény tanítás, az evangélium megtestesült, inkultúrálódott a magyar kultúrában is. Létrehozva az a magyar kultúrát, ami a kereszténység nélkül már nem is érthető. Dr. Pápai Lajos előadását a következő gondolatokkal zárta:„Mi keresztények és magyarok ne féljünk identitásunkat megvallani! Ne meneküljünk hamis ideológiák mögé, hanem vállaljuk bátran és büszkén keresztény és magyar voltunkat.”
Az agyagosszergényi templomban közel 150-en voltak részesei eme „történelmi” eseménynek. Melynek folytatásaként a szervezők kötetlen beszélgetésre vártak minden jelenlévőt a szomszédos Művelődési Házba, ahol kezdetét vette az emlékek felidézése és az élmények feldolgozása.


Közi Horváth József újratemetésének 20. évfordulójára

Az Országgyűlésben is megemlékeztek Közi Horváth Józsefről (2012. november 6.)


A Duna Tv beszámolója az újratemetés 20. évfordulójáról (Élő egyház - 2012. november 10.)


Interjú a Magyar Katolikus Rádióban (Tény kérdés - 2012. november 12.)



Névadójára emlékezett a Közi Horváth József Népfőiskola

2012. november 4-én, 20 évvel újratemetése után, mons. Dr. Közi Horváth Józsefre emlékeztek Agyagosszergényben. A nevét viselő népfőiskola által szervezett megemlékezésen ünnepi szentmisét mutatott be Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök. A rendezvény ünnepi szónoka Dr. Surján László, az Európai Parlament alelnöke volt, aki Közi-Horváthot idézve: „Jönnie kell egy jobb kornak” felvezetéssel kezdte beszédét, melyben szó szerinti vagy tartalmi idézetek hangzottak el az egykori pap-politikustól. Ahogy Surján László fogalmazott: „nem is én beszélek, ő szól hozzánk”. Emlékező gondolatait „Közi-Horváth József: Nemzetiszínu pogányság” címu muvének egy sora köré fuzte: „Jó kereszténynek, jó katolikusnak az nevezheti magát, aki keresztény életet él, a szónak teljes értelmében, akinek a szavain, a cselekedetein, vasárnapján és hétköznapján, egyéni és családi életén átsugárzik az Evangélium”. A helyi templomban – melyet zsúfolásig megtöltöttek a hívek és emlékezők – elmondott beszédében az egykori miniszter hangsúlyozta: „Itt az ideje, sőt késésben vagyunk, hogy – Közi-Horváth - szellemét tovább éltessük, példáját köves­sük”. Az emlékezők „A hálás utókor” felirattal koszorút helyeztek el sírjánál, ahol a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Firtl Mátyás országgyulési képviselő mondott beszédet. A megemlékezés az egykori pap-politikus életéből és munkásságából összeállított kiállítással zárult a Muvelődési Házban. Itt Ivanics Ferenc, a térség országgyulési képviselője köszöntötte a megjelentek, a kiállítást pedig Dr. Lendvay József – Németországban élő – egykori tanítványa nyitotta meg. Úgy fogalmazott: „ő megmutatta nekünk a helyes utat, reménnyel éltetett bennünket, hogy el ne csüggedjünk és arra tanított bennünket, hogy megtartsuk magyarságunkat”. A több száz emlékezőt vonzó ünnepségen a Népfőiskola nevében, Szalai Viktor alapító bejelentette, hogy még az idei évben kiírásra kerül a Közi Horváth József ösztöndíj pályázat, a felsőoktatásban tanuló helyi fiatalok részére.


Egy misszionárius élete és munkássága volt a téma a Közi Horváth József Népfőiskolán

Szabó Imre verbita atya volt a Közi Horváth József Népfőiskola októberi rendezvényének előadója. Az 1962-től Pápua Új-Guineában misszionáriusként 32 évet eltöltő atya, életének ezen időszakáról tartott előadást az Agyagosszergényieknek és a környékből érkezőknek október 12-én, péntek este.
Mi történt Pápua Új-Guineában 32 év alatt? – tette fel a kérdést Szabó páter rövid önismertetőjét követően. A missziós időszak első négy éve csak gyaloglással telt, ezek voltak ugyanis az ismerkedés évei – tudhatta meg a több mint 60 érdeklődő. Ezt követően kezdődhetett meg a missziós munka, melyben nagy segítséget jelentettek a katekéták – derült ki az előadáson. Olyan érdekességeket is megtanulhattak a jelenlévők az ottani bennszülöttek életviteléről, hogy míg a disznótenyésztés a nők dolga, addig a disznóeladás a férfiaké – ismertette Imre atya, hogy a munkalehetőségek mennyire el vannak határolva egymástól. De hallhattunk a házasodási szokásokról is, illetve, hogy Pápua Új-Guineában a mai napig él a vérbosszú, azaz a szemet-szemért, fogat-fogért elv. Még a keresztényekből sem lehet kiölni – fogalmazott az előadó. A missziós munkáról elmondta, hogy misézni külön-külön kell minden törzsnél. A szentmiséken kötelező a prédikáció – emelte ki az atya, hozzátéve, hogy a bennszülöttek hallásból tanulnak, velünk ellentétben, kik olvasásból. Kihangsúlyozta: a legnagyobb büntetés, ha valaki el van tiltva a szentáldozástól! Nagyon szeretik az imádságot – mondta az 1960-ban felszentelt pap.
Az est egyik legfelemelőbb története volt, amikor Szabó páter arról mesélt, hogy az első foglalkozás, amit átadott a helyieknek a fűrészelés volt. Fatelepet hoztak létre és templom építésébe kezdtek. 10 év saját kezű munkája nyomán épült fel 1972-ben a templomuk. „ Az igazi misszionárius az, aki kidolgozza magát a missziós munkában” – vont konklúziót a történet és az előadás végén Imre atya. Kiemelte, hogy Pápua Új-Guineában a misszionáriusok jó munkát végeztek, hisz napjainkban egy keresztény államról beszélhetünk, ahol a lakosok több mint fele katolikus! Az agyagosszergényi Művelődési Házat megtöltő hallgatóság hosszas tapsa jelezte: az előadás nem csak érdekes, de értékes is volt.
A népfőiskolai előadást megelőzően Szabó Imre verbita atya közös szentmisét mutatott be Szarka Gábor helyi plébánossal az Szent László templomban.


Emlékezés és tanácskozás a Győr-Moson-Sopron megyei népfőiskolai találkozón

Szeptember 7-én, pénteken megyei népfőiskolai találkozó tartottak Agyagosszergényben. A helyi Művelődési Házban megtartott rendezvényen a győri Apor Vilmos Népfőiskola, a Fertőszentmiklósi Népfőiskola, a Gartai Népfőiskola és házigazda Közi Horváth József Népfőiskola képviseltette magát. Az esemény vendége Lezsák Sándor, a Lakitelek Népfőiskola alapítója volt. A találkozó előtt a résztvevők a temetőben rótták le kegyeletüket Közi Horváth József sírjánál, ahol Lezsák Sándor, mint az Országgyűlés alelnöke mondott emlékező beszédet. Ezt követően Ivanics Ferenccel, a térség országgyűlési képviselőjével közösen koszorúzták meg a néhai pap-politikus sírját. Majd pedig a négy népfőiskola vezetője helyezte el közös koszorúját. A népfőiskolai találkozón a vezetők ismertették, bemutatták szervezeteik múltját, tevékenységét, munkásságát. A több mint félszáz érdeklődőt vonzó rendezvényen többek között jelen volt Dr. Borbély József egyetemi adjunktus, Dr. Balázsi Károly, a Lakiteleki Népfőiskola hálózatfejlesztési tanácsadója, Keresztesi József, a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke. A találkozót a népfőiskolák kiállítás színesítette, ahol az érintettek képekkel, iratokkal is alátámasztották mindazt, amit szóban elmondtak. A megyei népfőiskolai találkozón Lezsák Sándor a megújuló népfőiskolákról beszélt, amelyek köszönhetően a kormányzati támogatásnak új lehetőségek előtt állnak. Az érintetteket arra biztatta, hogy folytassák a megkezdett munkát. Vázolta a Kárpát-medencei Népfőiskolai hálózat kiépítésének pilléreit. Kiemelte, hogy a közeljövőben tanácskozásra hívja Lakitelekre a magyar népfőiskolák vezetőit, melynek eredményeként létrejöhet a Magyar Népfőiskolák Szövetsége. A szakmai találkozó azt a célt szolgálta, hogy a népfőiskolák megismerjék egymást és szorosabbra fűzzék kapcsolatukat.


Felújították Közi Horváth József sírtábláját

Helyi felajánlásnak köszönhetően felújították az agyagosszergényi temetőben nyugvó Közi Horváth József sírtábláját. A néhai pap-politikust 1992. november 4-én helyezték végső nyugalomra szülőfalujában. Négy évvel korábban 1988. május 26-án hunyt el a németországi Oberhachingban. Végrendeletének megfelelően a szovjet csapatok távozása után hozták haza földi maradványait. A 20 éves évfordulón, 2012. november 4-én, vasárnap a nevét viselő népfőiskola megemlékezést szervez. Akár csak anno, az ünnepi szentmisét Dr. Pápai Lajos, győri megyéspüspök mutatja be, a megemlékezés ünnepi szónoka – csakúgy, mint két évtizeddel korábban – Surján László, az EP alelnöke lesz. „Halálát követően közel negyed évszázadnak kellett eltelni, hogy a településen felismerjék, ki is volt Közi Horváth József. Népfőiskolánk egyik célja, hogy neve, munkássága méltó helyre kerüljön. Irányt mutatva az utókornak, ahogy sírtábláján is olvasható: Szóval, tollal, tettel küzdött a haza és az egyház boldogulásáért!” – Szalai Viktor, alapító.

Közi Horváth József 1903. szeptember 25-én született a Sopron megyei Agyagos községben. 1927. június 29-én szentelték pappá, a teológiai doktori címet 1929-ben szerezte meg. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 1935-ben a végleges formát öltő Katolikus Akció első országos titkárává nevezte ki. Győr közönsége 1938-ban kereszténypárti programmal Giesswein Sándor szellemében országgyűlési képviselővé választotta. XII. Pius érdemei elismeréséül 1941- ben pápai kamarássá nevezte ki. Az ország német megszállása után, 1944. március 22-én egyedül tiltakozott az országgyűlésben a hitleri csapatok bevonulása ellen. Ugyanazzal az elszántsággal ítélte el a deportálásokat az országgyűlésben 1944. november 2-án, figyelmeztetvén képviselőtársait, hogy „illetéktelen személyek törvénytelen módon magyar állampolgárok ezreit hurcolják el.” 16 hónapnyi bujkálás után 1948 nyarán hagyta el az országot és arra vállalkozott, hogy külföldön folytassa a küzdelmet a nép és az ország szabadságáért. 1956 őszén Washingtontól Rómáig több országban is részt vett és beszélt a magyar szabadságharcot leverő Szovjetunió elleni tiltakozó gyűlésein. Közi Horváth József 1965-től München közelében az egyházmegye egyik Karitász intézményének, a Szent Rita Otthonnak volt lelkésze. Itt írta cikkeit, tanulmányit, köztük a vértanú Apor Vilmos győri püspök két kiadásban is megjelent, és az öt nyelven kiadott Mindszenty életrajzát. 1988 május 26-án hunyt el a németországi Oberhachingben. Május 31-én helyezték testét nyugalomra az ottani temetőben.


Hagyományőrző Szent László napi búcsú Agyagosszergényben

„Ahhoz, hogy a jövőt formálni tudjuk, szükségünk van a múlt értékeire.”
Kodály Zoltán szép gondolata inspirálta a Közi Horváth József Népfőiskola tagjait hagyományőrző programjuk megszervezésére, mellyel céljuk a múlt meglévő tárgyi és szellemi - az idősebbek által el nem feledett - értékeinek megismertetésre.
Június 24-én, vasárnap délelőtt a nap sugarai aranyfátylat szőttek a Szent László templom köré, ünnepi díszbe öltöztetve azt. Több százan töltötték meg a falu csodálatos templomát. Sokan érkeztek haza a messze, s közel-távolról a családi fészekbe, ezen a szép napon mintegy meghazudtolva a családok elhidegüléséről,az összetartás hiányáról szóló elemzéseket. A szentmise után a Kapuvár Néptáncegyüttes bemutatásával hosszú évtizedek óta ismét felhangzott az „agyagosi verbunk”. A plébánia épülete előtt népviseletbe öltözött legények és lányok eljárták a táncot, melybe a helyi fiatalok is bekapcsolódtak. A közönség soraiba álló meglett férfiak és asszonyok könnyes szemmel tekintettek a táncosokra. A program a Művelődési Házban folytatódott, ahol az érdeklődök „A múlt értékei „című helytörténeti kiállítást tekinthették meg, Perger Gyula, a GYMS Megyei Múzeumok Igazgatósága Igazgatójának megnyitó beszédét követően. Rengeteg írott és tárgyi emlék árulkodott a régmúltról. Fényképek, oklevelek, könyvek, népi viseletek darabjai idézték fel szép-,ük-,és dédszüleink egykori mindennapjait. Délután a templomtéren egyes foglalkozás mesterei mutatták be tudományuk fortélyait. Fafaragó, papírmerítő és fazekasmester fogadta el a meghívást. Tevékenységüket érdeklődő tekintetek kísérték. Gyermekek - olykor egy-egy felnőtt is - sorban álltak hogy kipróbálhassák a bemutatott mesterségbeli fogásokat.
A nap már alacsonyan járt amikor a búcsúi bált megszakítva, a helyi vendéglőben sor került a legények, s lányok számára egykor is nagyon várt legényavatásra. Meglett családapák segítségével elevenítették fel a ’80-as években kihalt hagyományt, melyet a jövő évtől szeretnének ismét elevenné tenni, vagyis a 18 éves ifjakat felavatni, s ily módon is szembesíteni őket azzal a ténnyel, hogy ifjúságuk legyen felelősségteljes, hiszen a megélt ifjúkor már csak egy lépésre van a családalapítástól.
A vendéglőben még szólt a zene, ropták a táncot mikor megkezdődött a kiállítás bontása.
Póczáné Németh Alojzia, népfőiskolai elnök: „Szervezőként elmondhatom, hogy megérte a fáradozásunk. Bizony szükség van a az ilyen alkalmakra egy közösség életében. A népi kultúránk egyik legfontosabb szerepe az adott területen élők összekovácsolása. Az emberek egykoron lehet, hogy távolabb éltek egymástól, de ez a távolság mégis közelebb élést jelent. A közelebb alatt nem a térbeli közelséget kell érteni, hanem az emberi kapcsolatokat, melyben fontos volt ,hogy egymást megbecsüljék, segítség, hiszen egymásra voltak utalva. A XXI. sz. embere gyakran érzi magát egyedül, egyesek kizárják a szomszédjaikat, a munkatársakat… a mindennapjaikból. Közömbösek. Ajánljuk, hogy a népi kultúra felé ne csak divatból forduljunk, hanem aknázzuk ki ennek közösségformáló erejét. Feladatunk átemelni azokat a népszokásokat, amelyek szebbé, elviselhetőbbé teszik mindennapjainkat. Bízunk benne , hogy a Szent László napi búcsú ,néphagyományunk egy szelete sokakban felkeltette az igényt elődink néphagyományainak megismerésére és ápolására. A következő kínai közmondás mindannyiunkat erre ösztönöz:
„Aki nem ismeri a falut, ahonnan származik,soha nem fogja megtalálni azt a falut amelyet keres."

A rendezvény Agyagosszergény Község Önkormányzata, a Szent László Plébánia és a Lakiteleki Népfőiskola támogatásával valósult meg.


Zarándokút Mariazellbe

Az agyagosszergényi Közi Horváth József Népfőiskola 2012. április 21-én, szombaton zarándoklatot szervezett Mariazellbe a Mindszenty emlékév alkalmából. A zarándoklat lelki vezetője Szarka Gábor helyi plébános volt, aki szentmisét mutatott be a Bazilikában. Azt megelőzően pedig a Fertőszentmiklósi Rozmaring Hagyományőrző Nyugdíjas Klub tagjai magyar népviseletben, felidézték az egykori hercegprímás életútját.


Gyász borítja szíveinket
Az utókornak tanulnia kell a 2. magyar hadsereg történetét

„Gyász borítja szíveinket sírva nézünk az égbe, Könyörülő szent Istenünk, tekints le hőseidre.” – énekelte az Ezüstfenyő Nyugdíjasklub a Közi Horváth József Népfőiskola legutóbbi rendezvényén, melyen a doni katasztrófa áldozataira emlékeztek. „Azon szerencsésebb nemzedékhez tartozunk, akik kutathatják e témát” – ezeket már ifj. Sarkady Sándor mondta „A doni katasztrófa” című előadásának bevezetőjében. Immár sokadszor, újra felmerült a kérdés: „Miért vonult a 2. magyar hadsereg a Donhoz?”; Megtudtuk, hogy 1942 áprilisában történt a legnagyobb magyar vasúti csapatszállítás hadművelete. Illetve, hogy soproni katonák is voltak az első hősi halottak között. A megjelentek láthattak és hallhattak olyan filmhíradó részletet, melyet csak 1992-ben mutathattak be először „hanggal” a televízióban. Ez is jelzi, hogy nem mindig hősökként kezelték hazánkban a Donnál harcoló magyar katonákat – mondta el az előadó. Kiemelve, hogy minden magyar utókornak meg kell tanulnia, hogy a 2. magyar hadsereg a Donnál harcolt. „Legyünk büszkék rájuk, akik a legdrágábbat az életüket adták azért, hogy mi, az utókor békében éljünk – zárta előadását ifj. Sarkady Sándor, miközben még ott csengett fülünkben az emlékest kezdetén elhangzott ének részlete: „Az Úr Jézus szent nevében, nyugodjanak békében. Akiket a csatatéren elvesztettünk örökre.” A 2012. március 23-án megtartott népfőiskolai előadás több mint ötven érdeklődött vonzott az agyagosszergényi Művelődési Házba, ahol egy kiállítást is megtekinthettek a témában.


„Aki nappal főz, éjjel jól alszik”
Természettudományokról a Közi Horváth József Népfőiskolán

2012. február 26-án, vasárnap a Bujna-házaspár tartotta az első előadást az idén indult Közi Horváth József Népfőiskolán. A másfél órás rendezvény első felében – miután Hadarics Kálmán népfőiskolai alapító bemutatta az előadókat és röviden vázolta a várható témákat - Bujna Ferencné a gyógy- és fűszernövények termesztéséről, felhasználásáról, illetve az illóolajok használatáról beszélt a hallgatóságnak. Az előadóasszony kiemelte, hogy minden gyógynövény fűszer, de nem minden fűszer gyógynövény. Valamint hangsúlyozta, hogy „az illóolajos növények nem csak a testünket, a lelkünket is gyógyítják”! De hallhattunk az asztmacigarettáról, vagy például, hogy a káliumot tyúkhúrral pótolhatjuk. A több mint hetven érdeklődő megtöltötte az agyagosszergényi Művelődési Házat és érdeklődve figyelte a második negyvenöt percet is, amikor az alternatív energia került középpontba. Bujna Ferenc előadása elején leszögezte, hogy a megújuló energia nem játék! „Jó lesz felkészülni az olaj elfogyása utáni időszakra” – tette hozzá. A teljesség igénye nélkül szó volt a napkollektorokról, a brikettről, a téglakályháról, a víztermelő szélerőgépről. Bujna Ferenc elmondta, hogy folyamatban van a hidegfúziós energianyerés, hozzátéve, hogy a mai napig senki nem tudott ilyet előállítani. Végezetül beszélt a biogázról, ahogy fogalmazott: „én bele szerelmesedtem”. Ismertette: a kilúgozott szelet – itt megjegyezte, hogy bánhatjuk igazán, hogy Petőházán megszűnt a cukorgyár – az egyik legjobb biogáz alapanyag. A hallgatóság élénk érdeklődése jelezte, hogy elégedettek az előadókkal és foglalkoztatja az embereket mindkét téma.


„Ne féljünk megvallani identitásunkat”
Püspöki szentmisével indult a Közi Horváth József Népfőiskola

2012. február 11-én, szombaton Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök mutatott be szentmisét Agyagosszergényben a római katolikus Szent László templomban. Majd azt követően megnyitóval és Pápai Lajos előadásával hivatalosan is megkezdte működését a Közi Horváth József Népfőiskola.„Vannak idők, mikor a tettrekészség együttesen fogalmazódik meg. Ebből lesznek a közösségi szerveződések!”– utalt arra köszöntő gondolataiban Szalai Viktor alapító, hogy 11-en azt vállalták, hogy a közművelődést előmozdítják a községben.„Az egyháznak kezdetektől szívügye volt a kultúra” – ezeket már Pápai Lajos mondta a katolikus egyház és a kultúra kapcsolatáról szóló előadásában. Felidézte, hogy a II. Vatikáni Zsinat volt az első, mely külön foglalkozott a kultúra kérdésével – persze ez nem azt jelenti, hogy a II. Vatikáni Zsinaton merült fel először a kultúra kérdése az egyházban – jegyezte meg. Megyéspüspök úr kiemelte, hogy a kinyilatkoztatás egy konkrét kultúrában és konkrét helyen történt, - „Krisztus Poncius Pilátus alatt” a történelembe beleérkezve jött el hozzánk. Megtestesült egy kultúrába, de ugyanakkor nincs egyetlen kultúrába sem bezárva. Vagyis a keresztény kinyilatkoztatás nem nemzetközi, nem globalizált, hanem nemzetek és kultúrák fölötti, mert Isteni eredetű – hangsúlyozta. A győri egyházmegye vezetője úgy fogalmazott: A keresztény tanítás, az evangélium megtestesült, inkultúrálódott a magyar kultúrában is. Létrehozva az a magyar kultúrát, ami a kereszténység nélkül már nem is érthető. Dr. Pápai Lajos előadását a következő gondolatokkal zárta:„Mi keresztények és magyarok ne féljünk identitásunkat megvallani! Ne meneküljünk hamis ideológiák mögé, hanem vállaljuk bátran és büszkén keresztény és magyar voltunkat.”
Az agyagosszergényi templomban közel 150-en voltak részesei eme „történelmi” eseménynek. Melynek folytatásaként a szervezők kötetlen beszélgetésre vártak minden jelenlévőt a szomszédos Művelődési Házba, ahol kezdetét vette az emlékek felidézése és az élmények feldolgozása.